A hőscincér és a személyes topánhadseregem :)

Zene:

James Morrison - I won't let you go /mert gyönyörű :)/

Személyes topánhadseregem van, s persze megfordult már a fejemben az is, hogy a Deichmann lassan jutalékot is fizethetne nekem, mert a Vty cipőik nagyrészét én vásárolom fel, persze további feldolgozásra :)
A hosszú hétvégére sem maradtam munka nélkül, no nem mintha panaszkodnék, és lassan sikerül az időmet is beosztanom úgy, hogy magamra és másokra is maradjon egy kevéske. Isten ments, hogy valaki sztahanovistának nevezzen, mert sokminden, de az biztosan nem vagyok :D
Lássuk akkor azt a topánhadsereget:

Van itt minden kérem szépen :) Pöttyös, dühös madaras, saját folklóros, magyar népmesés, és még egy saját folklóros. Szabad a vásár, lehet válogatni :)
Holnap pedig még csatlakozik hozzájuk egy pár igazán folklóros, szintén saját ihletésű, szerdán pedig elindulnak útjukra, vélhetően boldog, leendő tulajdonosaikhoz.


Beszippantott a fotózás :) Újabb és újabb kattintások, beállítások, lázas- ugyanakkor félénk ismerkedés. Vajon ez a gomb/funkció mit csinál? -és így tovább-
Este hőscincért fotóztam, ma délelőtt pedig fecskefarkú lepkét az orgonafán. Bevallom a hőscincérrel nem volt nehéz dolgom, feltételezem a kedvemért még pózolt is :) ellentétben a fecskefarkú lepkével, aki ide-oda repkedett, virágról-virágra, cseppet sem könnyítve a helyzetemen, de ezért szeretem :)
Jöjjenek hát a képek:

 Fecskefarkú lepke (szerintem sérült a szárnya, bár laikus vagyok)

 Épp repüléskor elcsípve, de az orgona annyira csodás ezen a képen :)

Idézve magamtól -Peckesen feszít, mintha tudná, hogy bámulom, minden idegszálam ráhangolom.-

Köszönöm a figyelmet!
További kellemes hétvégét -pontosabban majálisozást-! A Napfürdőzéssel pedig óvatosan, én már csak tudom, hisz tegnap sikeresen leégett a vállam és a combom :)

Ölelke!
Zsizsik